Szélhámos domolykók

2020.07.25

Már régebb óta próbálunk leszervezni egy közös pecát Zsolti barátommal, ami finoman is szólva elég nehezen ment. Bele értve, hogy a munka miatt pont úgy estek a szabad napjaink, hogy kivitelezhetetlen volt össze hozni a dolgot. Zsolti nem túl rég kezdte a legyezést, én meg ezen a vidéken ahol éppen élek, viszonylag jól ki ismertem a vizeket, egyik siker jött a másik után! Megígértem hogy egyszer elviszem ilyen helyre, ahol legyezve kibontakozhat és a dobásokat is zavartalanul tudja gyakorolni.

Nem kertelek, van hal a vízben, de egyáltalán nem könnyű őket horogra csalni, az lehet a vadságuk és persze a kristály tiszta víz miatt is! Persze a dobási nehézséget itt nem minden esetben a bokrok, fák okozzák, hanem éppen a vízben nőtt növényzet teszi nehézzé, de egyben gyönyörűvé a folyót. Szinte csak foltokban látni szabad vízfelszínt, így ha sikerül is becsapni egy jobb halat, akkor eléggé észnél kell lennünk, mivel az első dolga az, hogy bemeneküljön a növényzet alá..

Gyönyörű folyó, sűrű vízi növényzet borítja.

Egyik szépség.

Nem mindig a jól bevált polifoam a nyerő csali.

Tehát vissza térve arra, hogy egyik nap rám írt Zsolti, hogy mi lenne ha pénteken el jönne így nyomnánk egy péntek-szombati pecát?! Részemről rendben volt a dolog.

Persze az időjárást tekintve úgy tűnt, hogy nem áll mellettünk a "horgászok istene", kemény viharokat írt a meteorológiai szolgálat, de töretlenül ki álltunk a tervezett másfél napunk mellett.

Eljött tehát a pénteki nap, délelőtt persze kék volt az ég, de délutánra kezdett beborulni.

Minimális egyezkedés után egyértelmű volt, hogy nem számít ő akkor is eljön és lesz ami lesz. Talán úgy 17:30 körül felért hozzánk (mi sem értünk haza sokkal hamarabb) így gyorsan össze pakoltuk ami kell és elindultunk, hogy minél több időnk legyen horgászni és reméltük, hogy elkerül minket a vihar. Persze ilyen helyre szívesen jön Vera és Szami is, mert nem kell nekik a legnagyobb "csekmetben" mászkálni mint az ország vízpartjai 80% -ban (folyó víz parton).

Tehát horgász cuccokat és egyéb dolgokat gyors össze pakolva neki vágtunk!

Megérkeztünk.

Az égre nézve nem is húztuk sokáig az időt és neki vágtunk. A halak nem voltak túl jó kapó kedvükben, eléggé óvatosan közelítettek a csali felé és gyorsan el is vesztették az érdeklődésüket, vagy egyáltalán elő sem bújtak, nem néztünk könnyű peca elé, de teljes elhatározásom volt, hogy mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy segítsem megfogni Zsolti legnagyobb domolykóját legyezve, de aznap hiába, a (trófea halak) nem jelentek meg.
2-3 óra elteltével feltámadt a szél, láttunk villámlásokat és neki állt cseperegni az eső is, így nagy csalódással de be kellet fejeznünk a horgászatot és vissza sietni a kocsihoz. Van a közelben egy jó étterem, így az volt a következő megálló, de fél úton félre kellet húzódnunk, mivel annyira megeredt az eső amit jég kísért, hogy ott ragadtunk kb. 20 percet az út mentén mire elindulhattunk az étteremhez. Ahol szeretettel vártak minket és nagyon jó a kiszolgálás, még kutyával is beülhettünk a fedett terasz alá. Épp pizzázni készültünk amikor felhívta a figyelmünket egy helyi, hogy kérjünk malacot, persze akkor még nem változtattunk a terven míg meg nem láttuk, hogy a kinti kemencéből hozzák az ételt és milyen jól nézett ki, hát megváltozott a terv és azt kértük. Nem bántuk meg és a kedves kiszolgálás mellet (akik még a kutyának is hoztak egy tál vizet) nagy vigaszt nyújtott a finom malac étel is.

Nem is lehetne finomabb!

(Kemencében sült malac, steak burgonyával és párolt lila káposztával)

Talán 2 órát voltunk az étteremnél majd jól lakottan haza indultunk. Haza érve azt terveztük hogy sörözgetünk illetve kötünk pár legyet, de eléggé fáradtak voltunk és talán az időjárás miatt csalódottak is, 1-2 sör után le is dőltünk.

Terv szerint szombat 4-kor keltünk, láttam Zsoltin a csalódottságot, hogy ennyi eső után nem lesz értelme elindulni, de mondtam hogy se baj, elindulunk ahogy terveztük és meglátjuk, minden áron jó élményt szerettem volna nyújtani. Úton a folyó felé láttuk hogy éjjel is elég sok esett, mindenhol belvizek és ahogy átmentünk az egyik patak feletti hídon, én is elbizonytalanodtam, iszonyat sáros volt és magasan állt a víz szintje is. De mondom ha már idáig eljöttünk nézzük meg a folyót. Lassan közeledve a folyóhoz egyre nagyobb volt az izgalom. Odaértünk! És szerencsénkre hihetetlen módon olyan tiszta volt, hogy le lehetett látni még az aljára is, persze nem volt annyira tiszta mint megszokhattam, de ahhoz képest amilyen vihartok voltak....

Megújult erővel nagy izgalommal neki is vágtunk a pecának! Persze ezt megelőzte egy kicsi séta és közben figyeltük a vizet is, hogy vannak e szedések.

Megújult erővel!

Valamivel jobb volt a kapó kedvük a halaknak, de most sem volt az igazi. Csalikat cserélve kísérletezve az egyik kanyarban sikerült megakasztanom egy talán 30 cm domolykót, majd jöttek kisebbek is, de a nagyok egyenlőre sehol. A fejembe vettem, hogy - mivel engem már így is megajándékozott ez a folyó sok jó hallal - az ismereteim alapján segíteni szeretném Zsoltit, hogy hasonló élményben legyen része és meglegyen az a bizonyos legyes hal! (Még az én horgászatomat háttérbe szorítva is). Kitaláltam ,hogy menjünk feljebb ott van pár hely ahol szoktam látni és fogni szebb példányokat. Egy ilyen helynél megállva tanácsoltam neki, hogy menjen le, ott talán sikerülni fog. Persze eddig is, és innentől is a saját megérzéseire kellett hagyatkoznia és persze a csali választás sem volt utolsó szempont! Míg lement arra a bizonyos helyre én kerestem magamnak egy másikat, ahol sikerült meg akasztanom egy 40-50 cm körüli példányt, de sajnos leakadt a horogról, így gondoltam vissza sétálok és megnézem mi a helyzet a kollégánál. Azt a pár tanácsomat megfogadva, és saját horgász tapasztalatait összevetve sikeresen megakasztotta a trófeáját.

Ez a látvány fogadott nagy örömünkre.

Nehéz hosszadalmas fárasztás volt, még nekem is be kellet mennem a vízben hogy megszákoljam, persze az enyhén szakadt combcsizmámba be is folyt a víz ami nem számított akkor. Sikeres szákolás után nagy volt az öröm (erről videót is készített Zsolti ).

Gyönyörű hal, szép egészséges színekben pompázva.

Már túl sokat nem is voltunk, tovább haladva láttunk még szép halakat, egyik helyen több nagyot is ahogy együtt úszkáltak, egy a növények által szabadon hagyott folton, amit még meg horgásztam, de nem volt már nagy az érdeklődés, mivel már 10-11 óra körül volt, ilyenkor már tapasztalataim szerint nem igen érdeklődnek a csali iránt.

Így is már megkaptuk amit szerettünk volna, a gyönyörű természet mellet foghattunk ,és láthattunk ilyen csodás halakat is. Köszönet Zsoltinak hogy eljött, és részese lehettem a nagy domolykójának!

Remélem mi hamarabb megismételjük más más vizeken is, jobb idő és körülmények közt. És gratulálok még egyszer a jó teljesítményért!

Itt megtekintető a kolléga által összevágott videó: